Az 1600-as évektől a Rákóczi család uradalmához tartozott Sárospatak, mely négy nemzedéknek lett birtoka. A várat fokozatosan bővítették és ágyúöntő műhellyel egészítették ki, utóbbi I. Rákóczi György idején történt, kinek felesége, Lorántffy Zsuzsanna mecénása lett Pataknak. Ő hívta a városba Comeniust, a kor legnagyobb pedagógusát, aki a mai Református Kollégium Gimnáziumának alapjait hozta létre. A legenda szerint az erdélyi fejedelem feleségének tiszteletére született meg a tokaji aszú.

II. Rákóczi Ferenc ifjú korát töltötte Patakon, majd tanulmányai és a háborús események miatt csak 1694-ben tért vissza Sárospatakra. Az 1703-ban indult szabadságharca tette naggyá, melynek során a gazdasági és társadalmi fejlődésért ragadtak fegyvert követői. A harcok közben 1708-ban Patakra hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést: itt mondták ki a végig katonáskodó jobbágyok hajdúszabadságát. A szabadságharc elbukott, de II. Rákóczi Ferenc nemzeti hőssé vált.

A ma már Történelmi Emlékhely címmel bíró sárospataki várat a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotásaként tartják számon. Napjainkban múzeumként működik, konferenciáknak ad helyet és a művészetnek is színtere. Itt rendezik meg évtizedek óta a Zempléni Fesztivál koncertjeit is.